never say never.
2010.10.12. 19:24
ma ide pattant egy labda hozzám.edzés.:)
a hétvége..nem részletezem minden pillanatát.a vasárnap pihenéssel telt,mert a szombat este jól sikerült a Tórjában.
a tegnapról pedig csak annyit,hogy..köszönöm.*
nem telik el olyan nap,hogy valaki a világ bármely pontján ne érezné úgy,hogy csalódott.
van aki meghoz egy számára fontos döntést.
van aki kap egy jó jegyet,van aki összeköti az életét a nagy szerelmével.
van aki belebotlik a nagyváros zsúfolt utcáján a nagy Ő-be.
és van aki,lő egy gólt a kapuba,amikor a labda súrolja a hálót,és a gólvonalon belül leesik a zöld harmatos fűbe,az egész közönség feláll,tapsol,és Ő pedig tudja,hogy bizonyított.mert számára most ez az ami fontos.:)
kilépsz az ajtón,arcodat megcsapja a hideg.nem lepődsz meg,hisz október közepe van már.a táskád a válladon átveted egy gyors mozdulattal,és már futsz is le a lépcsőn.magadra nézel,és erőt veszel magadon.another day,another drama..a tornacipődön egy-egy lépésnél megmarad a harmatcsepp.valami belső ösztön azt sugallja,hogy mosolyogj.és nem csak ócska álcát felhúzva sétálj végig a járdán,hanem önmagadat mutatva a többi embernek.azt már Ők döntik el,mit kezdenek azzal,hogy te önmagad adod.nem tetszik,furcsán néznek rád?visszamosolyognak és oda köszönnek?de te nem ezzel vagy elfoglalva,hanem leszállsz a buszról és tovább sétálsz..elsétálsz az emlékek mellett.ne foglalkozz a múlttal,hisz ami elmúlt az már benned van,ami fontos volt megmarad.
nyertek a magyarok a finnek ellen.ez az.:)
köszi,hogy benéztél.:)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek