memoriter ötös.kicsit még a Na is kisütött.ilyenkor jégkrémezni?te meg ne firkáld ösze a kezemet német órán.:)
Kolontárt elöntötte a vörös iszap pillantok alatt.mot már Devecsert is...:o

a világos látáshoz néha elég a nézőpont megváltoztatása.
valami hiányzik.az összefogás,a régi pillanatok,amiket nem lehet csak úgy előhúzni a zsebemből és visszajátszani a perceket.élvezni a pillanatokat úgy igazán,önfeledt mosollyal,hangosan kacajjal belefutni a Balatonba.
és dobálózni a labdával,és játszani a szavakkal,sétálni a naplementében és félénken de reménnyel telve lépni az Új felé.
mezítláb lépdesni a homokban és csúzdázni mint a kis gyerekek,könnyeket ejteni ha elesel a biciklivel,aztán talpra állni és játszani tovább.l
eskelődni a bolt előtt és kimondani,hogy az a cipő kell nekem.
beülni egy filmre péntek este a moziba,aztán egy kiadós séta a városban.
aztán végig lépdelni a felnőtté válás rögös útján,teljesíteni a vágyaidat.egy pillanatot kiragadni belőle és elmosolyodni mikor eszedbe jut.a fiút és a karikagyűrűt egy nagy emeletes ház tetején,alkonyatkor,letérdel,rá néz,és te már a szemeiből tudod,hogy szeret és hogy te kellesz neki,és hogy nem voltak hiába valók a mindennapi küzdelmek,akár a távolság akár a hiányérzet.te a sárga tornacipődben rámosolyogsz,és szorosan magadhoz szorítod.
és eljött az a pillanat amikor végre megérted,hogy hiába vannak körülötted problémák,van ami feledtesse azokat.tudod..játszadozz a gondolattal.:)
visszadőlök a székemre,és a gondolkodás helyett megpróbálok  koncentrálni..de ez a matek nekem valahogy nem megy.

köszi,hogy benéztél.:)
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.