a pénteknek a szombatnak a vasárnapnak a legjobb időtöltése nem is lehetett volna más,mintsem hogy Pesten sétáltunk,s Citadellánál jártunk,az Erzsébet hídon és a Szabadság hídon is átsétáltunk,Csepelen voltunk,és a Váci utcában élveztük a pingvin társaságát.A vonaton odafelé pedig Elfújta a szél című könyvet olvastunk.a mai stúdiózás is pipa.sőt még a holnapi interjút is megcsináltam,köszi Kristóf.rohanó percek útjában állni,félmosollyal a világnak beinteni.olajos ködfátyol pereg le a háromsávos úton,miközben megjelenik egy délibáb a szemközti oldalon.mámoros ábránd a bíbor hajnalon,mesterkélt alakok az utcákon.tapsvihar az előadáson,kopottas képek a filmlejátszón.ismerős dallamok az egyszálas húron,ócska ütemek leütve a zongora előtti bárszéken ülve.ahol megakadt a pillanat ott tovább folytatni egy másik filctollal.kiszínezni az ábrándokat,s csődületbe vonzani a másik nemből a jobbik alakot.körvonalas arcmimika,telefont ráncok,meggyötört arcok,s érzéki csalódások.lapokra vésik a gondolatot,a híres nagy művészek,s miközben ők írják a történetet,más eljátssza a szerepet.csontig hatoló hideg,s a ködben elveszett apró kérdések.lényünk egy apró része a semmiségbe vész el.kincseket találunk,s semmire sem méltatjuk.a fiatalok sokasága a boltív alatt szívja el a maradék slukkot a péntek estéből."az ember nem tud repülni,de néha akkor is űzni kell az álmainkat,ha mindenki más azt mondja lehetetlen."én voltam a sóvárgás a szemedben a vágyaid után.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.