injekció a térdbe,új cipő,amibe beleszerettem.imádom.s az anatómia tanulás elengedhetetlen része a mindennapoknak.a Delphis munka még mindig.kisütött a Nap.
szárnyak nélkül való rohanás a füstben.könyv a kezemben,holott a lámpa fénye épphogy pislákol,s élénkíti a homályos égboltot.tökéletes mondatok egyetlen oldalon,szaval mögé rejtett gondolatok.stílusilag elfogadhatatlan,de mégis a valóság egyszerű véleményezése egy fiatal lány agyában.hálót szőttek már a kritikai vélemények,de sehol sincs senki,aki ellenvéleményezne.mámoros állapotba repít az illatos cigaretta füstje,mely gomolyog a fejem fölött az égen.s a kócos kis ábrándból egy,a sok ezer reggeli munkás közül,ébreszt fel,ahogy a hangoskodásával felkelti a sínek mellett elsétáló embereket.de nem érdekes."senki nem veszíthet el senkit,mert senki nem is birtokolhat senkit."én voltam a tornacipőd elkoptatott talpa.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.