i am tired.
2009.05.02. 19:55
Helló..Mindenkitől bocsánat,hogy hetekig nem írtam blogra...de nem volt idöm,se kedvem.se erőm.Most viszont visszatérek,egy picit lehet más lesz a stílusa a blogomnak,de életem egy szakasza lezárult.:/
Lassan két hete,hogy szakított a barátom..Vége..és ma találkoztunk,Először azt mondta,hogy tombolni szeretne,és szabadság meg buli meg ezzel járó dolgok..gondolom én.Aztán ebbe beletörődtem,igaz,hogy soha szarabbul nem éreztem magam,de muszály volt,beletörődnöm.Aztán pár napig még beszélgettünk telefonon,meg minden..e-mail...sms.Aztán megszakadt.Elment Csillag-Túrára,jól érezte magát,és keddtől alig beszéltünk máig..
Ma találkoztunk,igaz csak egy fél órát...de...hát volt kellemesebb napom is már Vele..
Nehéz volt..főleg áá.Nem tudom leírni pontosan.Ezt át kell élni...vagyis inkább ne.Az a lényeg,hogy Vége..Neki van már más valakije.És pont ezt is megtudtam..Na erről ennyit...annyit tudok hozzáfűzni.hogy Ekorát még nem csalódtam emberben..mégsem tudom utálni..és nem is akarom.
Ezt a témát be is szeretném fejezni..
Aztán tegnap este meg Zitában voltunk,nagyon jó volt.:)mert Egyesek mindig megtérdeltek.:)..én meg vissza.:)és aztán ááá.nagyon jól éreztem magamat.Megismertem a Valtert,meg a Henit,meg a Lacit mégjobban.:)Sokat nevettünk,és fele gondom elszállt...Délután meg Balatonon voltunk családdal.:)Na ott a Bivaly-Rezervátum meg a Kányavári-sziget...hát.:)Hihetetlen jó volt..meg mentem Gólyalábon is.:P
És szerintem mostantól mindennap írni fogok...muszály.:)
Itt kitudok írni magamból mindent,és ez jó.
Egy idézet...:
"Nem a mi életünk alapján működik az élet."
1.A szoba sötét volt..és két kék szempár meredt a falra..ahol képek sora lógott..mindegyik képen egy fiú és egy lány felhőtlenül boldog volt...nem is olyna régi képek.a szempár teljesen rámeredt a képre..érezte,hogy egyre jobban lüktet az agya..mintha szét akarna esni..már nem bírta...felállt,lábai erőtlenül törtek előre a kopott parkettán,nem rég volt festetve a szoba,a sötétben érezni lehetett a friss festék száradó szagát..ez erőt adott a lény lelkének..csak rohant előre...és közben nézte azt a bizonyos képet...érezte,hogy ha leszabja,letépi,akkor már végleg elfelejti...de addig elfáradva néhányszor megállt,leült és figyelt..de benne maradt a kép..hosszúnak tűnt az út az ágytól a szoba jobb sarkáig..de ezt a lény tudta..hogy nem fog egyszerre eljutni de elgszívesebben letépte volna..közben elfáradva leült.A kék szempár csak nézett,és a sötétség még mindig jelen volt.De a kép fénylett..és leült...milesz holnap?kérdezte magától?..Ki tudja,mit hoz a holnap?!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek