érzem,hogy írnom kell.

Nem írom le milyen napom volt..nincs ahhoz hangulatom.Meg amúgy is vége az évnek..Lezárult a 10.tanév.Nem így terveztem a napomat,de annyi a nagy lényeg belőle,hogy a kzem jobban van.Tudom nem kérdezted de én leírom.Billiárdoztunk meg dárcoztunk a Zitában.Jó volt.Barátok vettek körül.Azt is leírhatnám,hogy milyen vicces volt a fizikaóra..de minek?ennyi elég.

ezt most találtam.Másra gondoltam,hogy mást írok be,de azt megtette más helyettem,köszi EczkE..de EZ nem saját mielött valaki megkérdezné..ez...csak annyira megtetszett.Bocsi..akitől loptam.^^

*Egyszer egy nagyon bölcs ember azt mondta "Szeressétek egymást!" és  elmondott nekem egy történetet...

Volt egy férfi akinek meghalt a felesége. Az özvegy úr teljesen elzárkózott a világtól, egész nap csak sirdogált, szomorkodott. A szomszédban egy 8 éves kisfiú lakott. Nap mint nap látta az öregurat ahogy a háza előtti kis kertben üldögél és csendben szomorkodik. Egyik nap átment hozzá és utána rendszeresen átjárt a szomszédba. Senki nem tudta mit csináltak ezeken a délutánokon. Egyik napról a másikra az öregúr megváltozott: újra elkezdett társaságba járni, rendbe tette a kertjét, átment a szomszédaihoz. Senki sem tudta mi lehet az oka. Akkor megkérdezték a kisfiút : Mit mondtál neki, hogy így kitört a depressziójából?

A kisfiú csak ennyit mondott: "Nem mondtam neki semmit, csak segítettem neki sírni."

Hát igen...néha nem is kell több...*

és persze mostanság..ez elmaradhatatlan..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.