néha nincsenek szavak,vagy okos idézetek arra,hogy az ember pontosan leírja mit érez.
valami hiányzik..egy kerek labda.:)

csak elfeküdni a vetetlen ágyon,és érezni ahogy a Nap sugarai rád vetítik sárgás fényüket,és megcsillan a testeden a fény.
nézni a kék eget,ami alkonyatkor narancssárgás fénnyel árasztja el az utcákat.
elesni a biciklivel,majd felkelni,és tovább hajtani,nem pedig feladni..egy kis horzsolás ami majd begyógyul.
gyermekként a dolgok csak fekete és fehérként tűnnek fel,aztán ahogy egyre öregszel,és nősz fel,már kezdenek megjelenni az árnyalatok.már semmi sem olyan egyszerű.minden gondolkodással jár,és a döntések meghozatalával.
sétálni a tengerparton,vagy akár a Balaton parton,miközben odakint 38 fok van,beszívni a friss levegő illatát egy kiadós eső után,focizni a strandon,elesni útközben miközben kézen fogva sétálsz Vele,és utána nevetni egy jót.és azt hinni,hogy mindig így úgy marad.de mégis benned van,hogy a nyár már elmúlt.
és hinni,hogy van ami csodákra képes.olvasni a tündérmeséket,ahol a királyfi elsétál a királylánnyal,aki előtte szegény parasztlány volt,és sokat szenvedtek a szerelemért,várni a happy end-et és nevetve összebújni egy őszi estén.nem erre vágyik mindenki?és aki megkapja mit kezd vele?
sétálok az iskola felé és közben dúdolom..jól vagyok jól..látom ahogy fényképeket gyűrsz mert nem vagyok jól.aztán rá kell jönnöm,hogy mostanában minden reggel így telik..a busz megálló felé,a buszon,az iskola felé vezető úton..elő jönnek azok a dolgok amik elgondolkodtatnak.és rádöbbenek..szeretem így kezdeni a reggeleket.:)

köszi,hogy benéztél.:)
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.