beerseewalk - fekete karácsony.(Y)
ez a szám,ami ma már milliószor lement a zene lejátszóban.legeslegjobb.
"..süvít a szél..szúrja a szívem.érzem az álmokat viszi,messzire fújja a hitem.a kossuth téren siklik,mikor hallom visszakacag,hogy szökik a reménnyel az ajtón át mi nyitva marad.."
két órás irodalom esszé.(Y)
szinte hihetetlen,hogy mennyire el lehet távolodni valakitől néhány pillanat alatt.
mert csak szeretnéd elfelejteni az érzést,és azt ami volt.az emlék,úgyis kitörölhetetlen.mert bánt,hogy neki könnyebb.és bánt amit tesz.
pedig már semmi közöd sincs hozzá.érted?
a szív egy színház.
amiben az érzések játszanak,van hogy a darabban elég hosszú ideig ugyanaz az ember játssza a főszerepet.aztán a végén kiírják a színdarabból.de a szívedben a nyomot ott hagyja.lesokkol az érzés.
szívembe mar egy gondolat.ócska dallamot játszik a lelkemen.és a gondolataimat gyilkolja.szívterror.elhagyott gondolatokkal feszeng az ajkamon.
ismeretlen lelki támasz,és egy séta az úton.vak lettem,de tisztul a kép.
a pillanatok sokasága áradatként zúdul rám.
tömeg terror folyik az utcán.az embereknek nem lehet elhinni a szépet.
keresd meg a lelked.folyamatosan torzul a kép.
elfolynak a színek,a színek sokasága átvált fekete fehérre.
egy kis darabka a mai hangulatból. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.