hu.hol kezdjem?nem rég lett vége az óránknak.oké,volt már jobb is.szóval elértem a húszat,oké.köszönöm mindenkinek akinek eszébe jutottam vasárnap,jól esett a sok köszöntés.otthoni ünneplés,torta,pezsgő,ajándékok,és Ők.köszönöm,de tényleg.a szombat este is úgy volt jó,ahogy.a reggeli metropol osztogatás a főtéren a meki előtt egész jó munka.most már nem tartom magam olyan bloggernek mint régen,de azért jól esik néha írni.s a lényeg még mindig az,hogy reggelente ha felkelsz engem látsz,s ha én tükörbe nézek,téged.láttál már összeomlani,kiabálni,mosolyogva,jókedvűen,a tompa fények előtt ugrándozni a tócsában az út szélen sírni egy-egy romantikus filmen esőben táncolni rímeket faragni énekelni alkoholos mámorban az út padkán ülni,ezek váltakoznak,s változnak.de egy mindig ugyanaz volt,a sárga tornacipős barna hajú lány.az a szép az egészben.hogy mindig önmagam voltam.arcomra ragasztottál mosolyokat,s őszinte szavakkal illettél amikor szükség volt rá.s amikor a szemedbe néztem,tudtam,éreztem azt amiről már annyian meséltek,a boldogság érzése járt át.tudom milyen az,mesélték,s én is az voltam,boldog.tudom,biztosan,hiszen fel írtam egy csokis papír belsejére.olykor sok helyen kéne lenni egyszerre,de szívem szerint annyi felé szakadnék,hogy semerre se legyek,csak ott lennék,ahol magamra találnék.ezek a pillanatok is az életünk részei.ahogy neked is."feltétel nélkül szeretni,félmosollyal a semmibe meredni,előre-előre felkelve elesni,fürkésző szemekkel szívedet keresni."én voltam a megcsillanó félmosoly a pirospozsgás arcodon.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.