nem érdekel,hogy a tinta nyomot hagy a vásznon.nem érdekel,hogy nem ilyennek kéne lennem.nem érdekelnek azok a kritikák,amiket a szemembe köpnek.nem érdekel,hogy mi a jó és mi a rossz.nem érdekel,hogy a hamu nyomot hagy az asztalon.nem érdekel,a sorozatos bocsánatkérés.és nem érdekelnek a dolgok 'miértjei'.
nem magabiztos vagyok,mert olykor én is eljátszom magamban a napot,ha vége lesz.ott ég a tudat,hogy egy hiba és elveszíthetem Őt.enyhe késleltetés csak,ahogy egymásra mosolygunk.de megfertőz a gondolat,hogy Velem lesz MINDIG.elnyomott pillanatok,amik őszinték.de hozzászokok a gondolatokhoz.erre nevelt az élet,vagy mi a franc.esőillatú a boldogság,ahogy kint a teraszon ülünk,és vörösbort kortyolgatunk.mámori idilli kép tárul elém.nem akarok a háttérben ülni,és mellékszereplőként eljátszani azt a színdarabot,ahol az a szerepem,hogy nem fejezem ki az érzéseimet,s belül összeroppanok.de az emberek,akik ezt csinálják,nem tudják,hogy a szemükből minden kiolvasható.nem érdekel,hogy hol voltál,akkor amikor egyedül a szobámban ültem,és szürkévé váltak a falak.nem érdekel,mert Most itt vagy Nekem.depresszív emberek az utcán,az esti holdfényben meg-meg villannak,ránk pillantanak,és tovább sétálnak.nem hagyunk bennük nyomot.
egyedi vagyok,mert nem érdekel,hogy Neiman Marcus által forgalmazott farmered zsebében ott lapul az iPhone5,és azok a műkörmök,és a haj hosszabbítások,az agyon szoláriumozott bőröd,mert Te csak egy vagy a sok közül.kívül csillogás,belül meg sötétség.tökéletes leírása a mai fiatalok 50%-ának.büszke lehetsz magadra.s miközben mi ott ülünk,és beszélgetünk a tekintetünkkel,a másik földrészen,valaki épp egy bombához csatolva próbál öngyilkosságot elkövetni,s a csontig hatoló fájdalom szétmarja a még megmaradt elméjét,a feledés fájdalma,és a kámforosan múló emlékek összessége tönkretette.nem azt találta,akivel együtt élhet,hanem azt kapta,akibe belehalt.az olcsó boldogságnak,drága a leve.s amott pedig megmarad a pályaudvarokon töltött esték megkérdőjelezhetetlen bája."ne félj a kudarctól,játszd végig a játékot!"én voltam a pillanat heve a tavaszi napsütésben.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.