a barátok közt pénteki adásának a második részéről lemaradtam.:D
a szivárvány hazugság,az egészet kitalálták. :/

az autó csak úgy sorra előzte be a kamionokat.már elhagyták Vasvárt is.a táj szép volt mint mindig,a Nap pedig erősen sütött.meleg volt.ismét egy meleg júniusi nap.ilyenkor kinyílt előtte a világ,emberek vették körül,az utcán a házban,mindenhol,akik kellemes perceket okoztak neki.
Pár megállónyira lehetett Tőle,amikor észrevette.Furcsa,hogy tudta észrevenni akkora tömegben.Az emlékezetében az események egyre gyorsabban pörögtek,a szombati nap.igen,amikor megismerkedtek.amikor mindketten jól érezték nagukat.Igen,ezért tudta megismerni a tömegből.Nem akarta elveszíteni,folyamatosan rajta tartotta a szemét.Talán a többi ember észre sem vette,hogy Ő csak egy pontba figyel,hiába haladt el mellette több ember is,akikbe néhol bele is ütközött.Aztán mire feleszmélt ebből az állapotból,már csak pár lépés választotta el Tőle.Már megvilágosodott benne a  kép,a tudat,és azok a percek amiket együtt töltöttek.Ezt talán csak Ő látta,és talán csak Ő érezte,hisz rajta kívül senki sem Rá várt.
Mosolyra formálódott az ajka,ez akaratlanul is kölcsönös hatást váltott ki a Fiúból.A tekintetük összeakadt.A körülöttük lévő emberek problémái,örömei,már nem érdekelték Őket,mert Ők egymásra találtak.Egy ölelés,aztán indultak is tovább,immár kéz a kézben.A világ ismét részesévé vált a pillanatoknak.A főtéren,a szökőkút mellett beszélgettek,és nevettek,.hiszen Ő egoista.Egy pont határozta meg mindkettejük jelenlegi helyzetét,az hogy szeretik a facebook-ot.ugye?:)A Nap erősen sütött még mindig,sok ember volt az utcákon,volt aki kéz a kézben,de volt aki egy táskával a kezében,és néhol iskolások is megjelentek.
egy hideg üdítő mellett előkerült egy papír is,és az írottak alapján ugyanazon a véleményen voltak..boldogság.még ha nem is adja oda másnak legvégső esetben sem.ugye?:)
-Boldog vagyok.
-Boldog vagyok mert Te is az vagy.
-Akkor egymás miatt vagyunk boldogok.:)
A Gébárti-tó strand valami hihetetlen jó hely,egy nagy tó és füves strand.a pad,és ugye a víz sem volt hideg,ez amúgy egy mesterséges tó.egy hídon mentek át a másik partra,fiatalok rajzolták a tájat,a lépcsőn pedig edzést tartott egy férfi fiatal fiúknak.leültek egy padra közvetlen a tó mellé.csendben voltak,most nem kellett a szavak,a tettek,azok amik fontosak voltak.Ebből látszik,hogy néha nem kellenek a szavak,egy tett többet jelent minden szónál..ezt a nyugalmat megzavarta a telefon rezgése..indulniuk kellett,a visszafelé vezető utat sem a hangos beszéd jellemezte,inkább kéz a kézben át a hídon.Ismét ez az érzés,nem akartak elválni egymástól..de örültek,hogy legalább ezt a pár órát együtt tölthették.Tudták,hogy a következő találkozás még kicsit odébb van,de mégis..valami erős kötelék tartotta bennük az érzést,mert egy ilyen találkozásra megéri várni..és a barna hajú lány látótávolságába már nem látszódott a zöld autó,csak egy távoli pontként tűnt fel..aztán előre fordult az ülésen,és hallgatta a zenét.
köszönöm ezt a Napot.
I need you.*

köszi,hogy benéztél.:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.