szeretek vonatozni,mert akkor a gondolatok magukkal ragadnak..
Eczke jó volt ma,forrócsoki,és meggysör.:)

rózsaszín ködbe burkolózott bárányfelhők.
repülők útjának nyoma az égen.
a Naplemente csodálatos.
narancssárgán izzó fények vetítik rád a valóságot.
füsttel megtelt bárok ajtaján egy-ez megtört lélek lép át.
arca csordultig megtelt érzésekkel.kezében forralt bor.
a mosolyától,szeme alatt ránc.
a kéz hiánya,ami átölel.keresi szüntelen.
minden egyes lépés,egy újabb megtett mérföldkő.
a toll ereje kudarcot vall,a papír nem mozdul.
és a gondolatok leragadnak az érzésektől körül font világban.
és akkor megannyi kérdés.aggódás,pedig csak az elme játszik.
leblokkol a költőiség.
a gondolatok furcsán játszanak.
talán kikéne írni,hogy mi a gondolat?mi a pillanat érthetetlen mondata?mi az érzés?
a valóság az,hogy csendben,guggolva a parton,elmélázva a gondolatokon..csak ül és mosolyog.
talán csak a biztos és a bizonytalan,a két út.és melyiket választod?
de te csak ülj ott csendben,elmélázva,a gondolatokkal játszva a parton.és csodáld az élményt.:)

köszi,hogy benéztél.:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.