október.
2011.10.30. 17:21
nem jönnek a szavak.nem tudom miért nem.de ezen is túllépek.csak azt nem tudom,hogy miért várja el az ember a másiktól,hogy tökéletes legyen,mikor ő maga sem az.talán ezen egy picit el kéne gondolkodni.a keddi vezetéselmélet zh,s a szerdai beadandó,és a csütörtöki gimnasztika és sport történelem zh is feldobta a hetemet.a pénteki napon az alvásnak jutott a főszerep,de aztán az este ismét csak jó volt.tegnap futsal Székesfehérváron.aha.jó volt.mellesleg izomláz.de nagyon.(Y)rájöttem,hogy ez az óraátállítás nem jó dolog.papírra facsarom szívem,s szavakat rajzol a tinta,de mégis mit tehetek?hihetetlenül hiányzik.bármit teszek hiányzik.nagyon.vele kéne lennem.őszintén szólva hiányzik.meglehetősen nagyon.és még hol van a kedd..!és beletörődni valamibe nem ugyanaz mint elfogadni.mert ha vele vagyok,feleslegessé válnak a szavak.idenézz. könnyek.látod?pedig nem akartam.elgyengültem.mert a testem paradox módon feszül a szívhez.ez van.de ezt nem akartuk.és mért?mert hiányzol.még mindig nem jönnek a szavak.nem értem.vagy csupán csak az a baj,hogy a gondolataim máshol járnak.pedig ma láttam két kislányt a parkban,ahogy a sárga színekben pompázó falevelek közt futkoztak,és önfeledt mosoly ült az arcukon.én pedig csak néztem őket,és elvesztem bennünk.a gyermeki mosoly,az az őszinteség.egyszerűen hihetetlen,és az,hogy valamikor évekkel ezelőtt mi is ugyanúgy futkoztunk,és rugdaltuk a faleveleket.és most?minden megváltozott.de most mosolyogva kezdem azt amit eddig még nem.mert tudom,hogy mi a fontos,és miért érdemes küzdeni,és tudom,hogy álmok nélkül nem létezhetünk. hullócsillagok ezrei suhannak el mellettem,én pedig egy hirtelen mozdulattal leöblítem arcomat,és megmosakszom.de nem a hibáim akarom lemosni.és,azok a szemek,megőrjítenek. pedig pillantása bármire képes.és még mindig hiányzik.azok a meleg árnyalatok,és miként a fülembe suttogja,hogy szeret.kell ennél több?mert nekem nem.aztán felsóhajtok,s rádöbbenek,hiányzik."..ne tartsd fontosnak,hogy fontosnak tartsanak,egyszerűen csak szeress és fontos leszel."én voltam a feketével tetovált C betű a tarkódon.(Y)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek