every you,every me.igen,jól fogalmazta meg a bácsi a benzinkúton,idézem: na,csak nem véget ért a nyaralás?s jól gondoltam,ők is nyaralni voltak,hisz szalmakalapja volt.
hát de.egy hét pihenés.és tegnap ismét Magyarország.azt hiszem beleszerettem a tengerbe.mondjuk ez nem meglepő.vég elláthatatlan kékség,s kopár hegyek.ez Horvátország,pontosabban Palit.családi nyaralás.hiába írnám le,pontosan megfogalmazni úgysem tudnám,ezt egyszerűen csak látni kell,és érezni.és nekem részem volt ebben a csodában.strandolás,pálmafák,az a híres horvát fagyi,kagyló szedés,és egy kis búvárkodás.a sós tenger víz pedig csodálatos voltnem tudom.egy részem visszavágyik oda.de most már vágyom rá,hogy együtt nevethessünk,és levedd a hiányérzetet a szívemről,amit te okoztál.az sem érdekelne ha arcunkba fújná a szél az esőcseppeket,vagy hogy a porladó házfalakról mellénk esne a vakolat.s amikor megölelnél,arra gondolnék,hogy akár minden maradhatna így.akár gondok nélkül is létezhetnénk egy olyan világban.hisz megöleltem a lehetetlenben egy embert,és mégis valósággá vált az ölelés.s ahogy ott állnánk,néznénk a régi épületeket,a mellettünk eliramló sárga taxikat,s élveznénk,hogy minden egyes autó ránk fröcskölné a vizet a tócsákból.s tudod miért?mert szeretlek,több mint tíz hónapja.hisz olyanok vagyunk,akiket soha senki nem tud felülmúlni,vagy utánozni.s az a szép az egészben,hogy mindketten tudjuk,hogy soha senki mással nem leszünk olyanok mint amilyenek együtt vagyunk.szeretlek Balázs!"az ember csak egyszer járhat a felhők fölött három méterrel."én voltam a tengeren megcsillanó napfény.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.