kellemes idő,kedd este.a hétvége anyáé volt,hisz születésnapja volt.hétfői munka pipa.nincs más,csak a hangulat.kellett ez a pihenőnap.az elmúlt napok rohanása.kellett ez a több mint nyolc órai alvás.és aztán újra munka.sárga falak,rózsaszín mintás takaró félig a lábamon,üres papírlap és sokféle színes ceruza,kakaó és a pillanat magammal.de majd máskor.hisz a pénz megpördül,s drámaian figyeljük a mivoltját.és aztán a fém megcsillan a mélybarna parkettán,fej lett.mert kicsit sok most a világ,és gyors..üres poharak az asztalon,kávés csésze az éjjeli szekrényen,félig teli pezsgős üveg a kezedben,az ágy sarka mellett üres gines üveg.és te csak énekelsz a szoba közepén.s nem győzöd elégszer elmondani,hogy nem vagy őrült.s én mosolygok,tudom,hogy nem vagy az.de vicces,ahogy ezt hajtogatod.living in the moment.ez az ami kell.minden megvan.és minden olyan sárga.persze,a falaktól,melyek rikítóan sárgák.ezt szeretem.ragad a hajnal süpped a beton,és visszafele forog a föld és közben te tovább táncoltál.látom a szemeidben,hogy soha nem fogod elfelejteni az ilyen pillanatokat,és velük együtt engem sem.s,hogy miért hisznek bolondnak?nem érdekel.csak azt tudom,hogy beleszerettem valamibe,amit költészetnek hívnak."az ember akkor szeret valamit,ha elfogadja benne azt,amit nem szeret."én voltam az szemed csillogása.(Y)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.